
tacs: Mikor hallottál először a lény létezéséről?
Sinya: Hát az van, hogy igazából én nem is hallottam, fogalom nélkül voltam én ezzel kapcsolatban. Egyszercsak ott volt, és én konkrétan beszartam, nem a szó szoros értelmében, hogy megijedtem, hanem egész egyszerűen beszartam a Banki-tó mellett állva...
tacs: Igaz, hogy nemrég a tó körül bolyongva valami váratlannal találkoztál?
Sinya: A beszaráson és a lényen kívül? IGEN! Láttam egy embernagyságú
szöcskét! Tényleg! Tök durva volt, éjszaka ott ült a tó partján és szintetizátorozott, először azt hittem, hogy nem másról lehet szó, minthogy káprázik a szemem, de aztán rájöttem, hogy délután bevettem egy szemkápráztatatlanos tablettát, illetve nem is egyet, hanem egyet és felet, úgyhogy erről nem lehetett szó. Tehát láttam a saját szememmel. Amikor észrevett - épp a Bolerót játszotta a kispolgár - megrémültnek tűnt egy pillanatra, és elszaladt... Sinya: A beszaráson és a lényen kívül? IGEN! Láttam egy embernagyságú
tacs: Azóta hogyan próbálod feldolgozni a történteket?
Sinya: Próbálkozok mindenfélével, de nem megy. Azóta csak és kizárólag
tacs: Mit tanácsolsz azoknak, akik mégis megközelítenék ezt a rémtörténetektől hangos környéket?
Sinya: Mindenképpen vegyenek be szemkápráztatás elleni tablettákat és legyen náluk kifli is! Amúgy meg úgy gondolom, hogy nincs lehetőség ezt a rémet kikerülni. Ha szerencséd van, ő kerül ki téged, de te nem tudod őt. Ő a végzet, az alfa, az omega. Saját fülemmel hallottam, ahogy elszámol végtelenig, KÉTSZER...
tacs: köszönjük a beszámolót... olvasóinkat pedig a legnagyobb óvatosságra intjük.